se gyilkos, se áruló nem vala, se aki az illyenekel nem társalkodot, aki az idegeneknek szállást adot, aki fogadását meg tartotta, aki az áldozatokra, és a játékokra sokat költöt, a vallást pedíg ugy tekintették, mint akereskedést, az isteneknek áldozatot adtak azért, hogy töllök meg nyerhessék kéréseket. de rosz élettyeket azért meg nem változtatták, nem hogy tiltották volna nékik, de söt még arra intették. hogy meg részegedgyenek a bacchus innepjein, korinthusban pedig ollyan aszszonyok valának. kik avénus tiszteletiért. mindeneket, magokhoz bé fogadtak

E szerént tisztelik vala tehát az ollyan isteneket, akiket kegyeseknek, és jó tévöknek tarták lenni, de apokol béli istenekel, és atöbbivel, a kiktöl féltenek. más képpen bántanak, azokot éttzakai áldozatokal, és irtoztato kegyetlen Cérémoniákal kivánták meg engesztelni, némelykor elevenen temették el az áldozatra valo embereket, némelykor gyermekeket ölének meg, gyakorta, az atya, a magáét aldozta fel, valamint az irás mondgya. azokrol., kik a molok bálványát imádták. affrikában, sok hellyeken, emég most is meg vagyon.

Annak a félelemnek kell tulajdonittani az illyen kegyetlen babonaságokot., ugy mint vért botsátani magábol, böjtölni, ahideg vizbe meg feredni, gondolván azt. hogy el fordithattyák magokrol. akülönös, vagy a közönséges veszedelmeket. és nyomoruságokot., a melyekel fenyegették öket abálványok, vagy az álom látások, azt gondolák, hogy az illyen áldozatok. a pestis, betegségek, égi haboruk. ellen, igen jó orvoságok, az illyen alkalmatoságokban, tsak hogy valamit a hasznos dolgokban el ne hadgyanak, inkáb haszontalant is tselekedtenek. ö nékik, avétekböl minden meg tisztulások.,

(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 242)


Előző oldal | Következő oldal